Friday, 29-Apr-22 01:48:26 UTCJókai Mór Az Aranyember Film | A Magyar Romantika Legnagyobb Írója, Jókai Mór Mindkét Házassága A Családjával És A Barátaival Való Kapcsolatába Került | Hirado.Hu
- Hetek Közéleti Hetilap - Ön szerint is idejétmúlt Jókai és Az arany ember?
- De miért vesszük vérre menő személyes sértésnek, ha valaki leszólja a kedvenc írónkat? | 24.hu
- Tóth Krisztina levenné Jókai művét a kötelezők listájáról - Blikk
"Nem írók véleménye fog dönteni a tananyagról" – így reagált Maruzsa Zoltán az Aranyember-kritikára Az államtiktár a járványhelyzetről is beszélt: jelenleg az óvodák 9 és az általános iskolák 16 százalékában van rendkívüli szünet. 2021-02-25 09:52 | | aranyember, maruzsa zoltán, tóth krisztina Maruzsa Zoltán: Jókai nem lehet vita tárgya Az államtitkár szerint jó, ha szakmai viták folynak arról, mely írók kerüljenek a tananyagba, de "nem írók véleménye fog dönteni". 2021-02-25 09:39 | | tóth krisztina, maruzsa zoltán, kultúra, jókai mór, az aranyember, kötelező olvasmány, az arany ember
Hetek Közéleti Hetilap - Ön szerint is idejétmúlt Jókai és Az arany ember?
De ez tévedés. A kötelező olvasmányok listájának, mint mindennek a művészetben, folyamatosan változnia kell. Természetesen az irodalom maga is folyamatosan alakul, új hangok, új irányzatok, új elbeszélésmódok, új témák jelennek meg, és mindez nem független az irodalmat körülvevő világ változásaitól: a kettő együtt mozog, mert befolyásolják egymást. Ennek a szigorúan vett irodalmi vonatkozásaival többé-kevésbé meg is békél a legtöbb ember, talán ma már kevesen mondanák, hogy mondjuk a posztmodernnek nincs helye az irodalmi kánonban, vagy hogy minden, ami az Íliász után született, az csak ilyen jampi hülyegyerekek próbálkozása, amiről majd az idő bebizonyítja, micsoda tünékeny hóbort is volt. De a világ máshogyan is változik, és erre próbált meg rávilágítani Tóth Krisztina is. Biztosan jó, ha pusztán az elvitathatatlan irodalmi értékei miatt automatikusan szemet hunyunk afelett, hogy a dolgozatra megtanulandó dolgok mellett még mit ad át a legfogékonyabb korban lévő, saját világképüket épp akkor kialakító diákoknak egy-egy regény?
- Új filmzene született Az aranyemberhez – interjú Dubóczky Gergely karmesterrel
- De miért vesszük vérre menő személyes sértésnek, ha valaki leszólja a kedvenc írónkat? | 24.hu
- 5 kedvenc alakításunk Pécsi Ildikótól - B COOL Magazin
Amikor egy Nobel-díjas író szakmai(nak hazudott) megítélésének sincs köze a műveihez, csak az író nyilatkozataihoz, vagy netán a származásához. Mert amíg Jókai és a többiek a politika játékszerei, addig itt nem lesz irodalmi vita, csak kutyaszar a postaládában.
De miért vesszük vérre menő személyes sértésnek, ha valaki leszólja a kedvenc írónkat? | 24.hu
Mindez a felhördülők olvasatában már betiltásról, eltüntetésről, s mint ilyen, a kormány kommunikációs gépezete segítségével közellenségnek kikiáltott genderlobbiról szól, ami pontosan ugyanaz a funkcionális analfabetizmus, ami annak idején Varró Dánielre is lesújtott, amikor az irodalmi eszközöket, a szarkazmus, az abszurd árnyalatait, sőt, az egyszerű humort értelmezni képtelen internetes tömeg felháborodott, hogy a költő arra biztatja a kisgyerekeket, hogy nyúljanak a konnektorba. Mohos Márton / Varró Dániel Másfelől a támadások mögött ott van a sokat emlegetett online élet és az azzal járó észlelési torzulások: mivel a virtuális terekben az ott magunkról kommunikált értékek mentén határozzuk meg magunkat, így az ezen értékek elleni vélt vagy valós támadások gyakorlatilag egyenértékűek a személyünk elleni támadással. Ráadásul, mivel a neten ezt érdemi kockázat nélkül lehet megtenni, a támadáskor bekapcsoló "üss vagy fuss" reakciópárosból sokkal inkább az üss mellett döntünk. A nyilvános lincselés középkori hagyományát az internetes nyilvánosság újrateremtette, és ma ez már nem csak a gazdagok és hatalmasok meghurcolására szorítkozik, hanem elérhet bárkit, akinek nem tetszik a véleménye – ez viszont már a cancel culture terepe, mely egy külön cikk témája lesz rövidesen.
Biztos, hogy a művészettörténeti jelentőség felülírja, hogyan tematizálja egy mű azokat a kérdéseket, amelyeket ötven éve még alig-alig tett fel valaki, a mai világban viszont már fontossá váltak? Ha azt mondhatjuk, hogy egyes irodalmi művek mára ilyen vagy olyan irodalomelméleti okokból kikoptak a kánonból, nem mondhatjuk azt is, hogy a világképük is lehet hasonlóan fontos tényező, mint mondjuk a nyelvezetük vagy a stiláris értékeik? Nem játszhatunk el a gondolattal, hogy a világkép nem tanórai, hanem "csak" praktikus, hétköznapi értelemben talán még fontosabb is egy fiatal olvasó számára, mint egy mű többi tulajdonsága? Tóth Kirsztina © Tamássy Andrea Vagy még tovább menve, egyáltalán mi a kötelező olvasmányok elolvastatásának célja: pusztán a műveltség növelése, vagy olyan muníció átadása, amelyet jó esetben nemcsak a dolgozatírás és az érettségi közben hasznosíthat valaki, hanem élete hátralevő hetven-nyolcvan évében is? Mert aki valamiért nem tud azonosulni az olvasmányaival, az nem tudja igazán átélni az irodalmat, és aki nem tudja átélni az irodalmat, az nem tudja meg, mi mindent tud adni a művészet.
Az érveim és a javaslataim is. Betiltásról senki nem beszélt, a véleményemet kérdezték. Szabad elmondanom, ugye? Vagy maga a vélemény van betiltva? Egy írót nem illik ismeretlenül letegezni. Lek. rvázni, csak mert valamiről mást gondol, főképpen nem. Bájtalan gesztus. Azok számára, aki szerint semmit sem tettem le az asztalra, rossz hírem van. 1989 óta rendszeresen dolgozom. Harminc könyvem jelent meg, el lehet olvasni őket. Nem muszáj persze, de a lehetőség adott. A külföldi kiadások listája a honlapon található. Nem megyek el kapálni, mert fáj a derekam, és mert egy regény közepén vagyok. Kapálás közben nem tudnám befejezni, vagy csak sokkal lassabban. A költőnő szépen hangzik, kissé a tőgypörköltre hajaz, de van ám nekem számtalan prózakötetem. Angolul, németül, spanyolul, olaszul, finnül, svédül, satöbbi. Bár tudjuk, az író ezen a vidéken férfiember, de mégis jelzem azért - még mindig halkan. Tegnap túrógombócot főztem. Az volt a zacskóra írva, hogy RÖGÖS MAGYAR TÚRÓ. Ki tudja, miért jutott ez most az eszembe: kósza asszociáció.
Tóth Krisztina levenné Jókai művét a kötelezők listájáról - Blikk
Akárhogy is, az utóbbi évek eseteit ismerve abban, hogy valakit durván, személyében támadnak egy műalkotásról megfogalmazott véleménye miatt, nincs semmi rendkívüli – hogy elfogadjuk-e ezt mint új, torz normát, az már persze más kérdés.
A siker így is bárki számára kézzelfogható, akiben van tehetség, elhivatottság, kitartás és persze kurázsi. Közel két évtizeddel ezelőtt, 2001-ben A pénz mágusai címmel – amely szintén a Kossuth Kiadó gondozásában jelent meg – interjúkat adtam közre Zwack Pétertől Kapolyi Lászlón át Gerendai Károlyig. Közülük néhányan már nem élnek, vannak, akik visszavonultak az üzleti élettől, és akadnak olyanok is, akik pályát váltottak. Az akkori interjúk jól tükrözték az ezredforduló üzleti világát és személyiségeit. Remélem, hogy az itt közölt beszélgetések is tükrözik az elmúlt évtized trendjeit és fejleményeit. Mondjuk úgy, tanúságképpen a jövő generációi és a magunk számára is. A szerző Szakonyi Péter: Aranyemberek – Beszélgetések gazdagokkal a gazdaságról Kossuth Kiadó, Budapest, 2020 205 oldal, teljes bolti ár 3400 Ft
Az időkezelés borzasztóan lassúnak tűnik, ráadásul a szöveges inzertek – hogy épp hol járunk, ki mit mond – is megszakítják a képet. " Farkas Bence egy további érdekes szempontot is említ: Jókai 1872-es regényklasszikusának cselekményét a korabeli nézők sokkal alaposabban ismerték, mint a maiak. "Ha valaki nem olvasta a regényt, nincs tisztában a történettel, könnyen elvesztheti a fonalat – mutat rá a zeneszerző. – Éppen ezért a lehetőségekhez mérten minden pillanatban megpróbálom értelmezni, érthetőbbé tenni a néző számára, hogy mi is zajlik a filmen. Ehhez a hagyományos és a kortárs zeneszerzői technikákat vegyesen használom. Ezenfelül ha van valami mögöttes tartalom is, ami esetleg a regényben jobban kibomlik, mint a képen, akkor a zene segítségével azt is megpróbálom belecsempészni. "
Hansági Ágnes irodalomtörténész, Jókai-kutató, a Szegedi Tudományegyetem docense részletesen elmondta az Indexnek, miért nem ért egyet Tóth Krisztinával. A napokban nagy polémiát váltott ki Tóth Krisztina író véleménye, miszerint ő kivenné Jókai Mór Az arany ember című művét a kötelező olvasmányok közül a nőalakok ábrázolása miatt. Hansági Ágnes irodalomtörténész, Jókai-kutató, a Szegedi Tudományegyetem docense nem ért egyet Tóth Krisztina markáns véleményével. Az írónő nagy vihart kavarva korábban kifejtette, Jókai regényét azért venné ki a kötelező olvasmányok közül, mert szerinte rémes, hogy a gyerekeink ezekből tanulnák meg, milyenek a női szerepek. Timea nem szereti a férjét, csak szolgálja, Noémi pedig osztozik szerelmén, Timár Mihályon. Hansági szerint az irodalomnak nem az a feladata, hogy az ideális női vagy férfi szerepmintákat, viselkedési modelleket bemutassa. Az arany ember 19. századi regény: természetes, hogy másképpen gondolkozik a nők és férfiak viszonyáról, a nemi szerepekről.