Friday, 29-Apr-22 01:31:37 UTC1848 Március 15 Landerer Nyomda
Vegyes megítélése ellenére nem véletlen, hogy a forradalmárok pont a Landerer és Hackenastot keresték fel követeléseikkel, mivel az az 1840-es évek második felére az ország legkorszerűbb és legjobban felszerelt nyomdájává vált, így Petőfi és társai tudták, hogy itt számíthatnak a legjobb minőségű és leggyorsabb nyomtatásra. Visszaemlékezések szerint a kiváló összeköttetésekkel rendelkező – soha nem bizonyított híresztelések szerint rendőrségi besúgó – Landerer Lajos nagy mennyiségű papírral és teljes személyzettel várta az ötezer főnyi tömeget. A látszat kedvéért először fennhangon megtagadta a forradalmárok követeléseit, de aztán – jóval halkabban – rögtön hozzátette, hogy foglaljanak le egy nyomdagépet. Petőfi, Irinyi József, Vasvári Pál és Jókai Mór így tettek, és a lefoglalt gépen kinyomtatták a Nemzeti dal és a Tizenkét pont kéziratait. Landerer Lajosnak a világosi fegyverletételt követően rövid ideig bujkálnia kellett, majd bár hazatérhetett, nem vezethette a cégét, amely üzlettársáé, a márciusi forradalmi eseményekből kimaradó Hackenast Gusztávé lett.
Kóny: 1848. március.15. Landerer nyomda (kép)
- 1848 március 15 landerer nyomda 2019
- Foglaljanak le egy nyomdagépet!
- 1848 március 15 landerer nyomda online
- 1848 március 15 landerer nyomda 2016
Foglaljanak le egy nyomdagépet!
Landerer jó kapcsolatot tartott a bécsi udvari körökkel és az osztrák titkosrendőrséggel [2] is, így mikor a vállalkozás 1841-ben megindította a Pesti Hírlap kiadását, Metternich herceg javaslatára a lap szerkesztésére Kossuth Lajost kérte fel. Metternich arra számított, hogy ezzel a politikai fogságból éppen kiszabadult Kossuth Lajos tevékenységét a cenzúra keretei közé szoríthatja. A számítás nem vált be, ezért 1844-ben a bécsi udvar nyomására Landerer kiprovokálta Kossuth lemondását a szerkesztői posztról. [3] A szabadsajtó első terméke Pesten 1848. március 15 "Landerer és Heckenast uraknak minden mértéket meghaladó szennyes piszkosságát tovább tűrnöm lehetetlen. Dolgozom, mint a barom, kérkedés nélkül mondhatom, lelke, fenntartója vagyok a Pesti Hírlapnak … Sok ember mondotta már, hogy valósággal bolond vagyok az ő igavonó marhájuk lenni, s az örökös munkával, örökös bosszúsággal életemet, egészségemet érettük felemészteni…" - Kossuth Lajos A lap szerkesztője ezután Szalay László lett.
I. Ferenc kir�ly 1811-ben az Egyetemi Nyomd�ra ruh�zta a Breviarium �s Missale Romanum, majd 1822-ben a Rituale �s a Corpus Juris kiadv�nyok szabadalm�t. A latin k�nyvekn�l azonban nagyobb a magyar k�nyvek jelent�s�ge, amelyeket m�r nem saj�t kiad�sban, hanem az �r�k, k�nyvkeresked�k megrendel�s�re nyomtatott. A Magyar Tudom�nyos Akad�mia megb�z�s�b�l nyomta ki egyebek k�z�tt Kisfaludy S�ndor �s K�roly munk�it, Kazinczy Ferenc Eredeti Poetai Munk�i t. A h�szas, harmincas, negyvenes �vekben megindult magyar foly�iratok majd mind az Egyetemi Nyomd�ban k�sz�ltek: Kisfaludy K�roly Aur�r� ja, az Akad�mia foly�irata, a Tudom�nyt�r, Nagy Ign�c Sz�nm�t�r a, Petrichevich Horv�th L�z�r Honder� je, Vahot Imre Pesti Divatlap ja. A negyvenes �vek elej�t�l Eggenberger, Emich, Hartleben pesti kiad�k kiadv�nyait nyomtatta. Itt k�sz�lt E�tv�s J�zsef A falu jegyz�je, Berzsenyi D�niel, F�y Andr�s �sszes m�vei, Pet�fi S�ndor els� versesk�nyve (1844) s ugyanebben az �vben A helys�g kalap�csa, majd pedig a J�nos Vit�z m�sodik kiad�sa (1846).
