Bunuel A Burzsoázia Diszkrét Bája

Thursday, 28-Apr-22 20:23:12 UTC
  1. Teljes film
  2. A burzsoázia diszkrét bája | MédiaKlikk

Luis Bunuel filmje szürrealisztikus látomások és álmok sorozata, az egész történet álomszerű, nem lehet tudni, hogy a valóságot látjuk-e, vagy csupán a történetet is csak álmodják a szereplők. Középpontjában a burzsoázia, a felső középosztály 6 tagja áll: Henri Senechal és felesége, Alice, a mirandai követ, Don Rafael és a hozzá tartozó lány, Florence, valamint egy másik házaspár, Thévenot és La Bonne. Olasz-francia-spanyol játékfilm, 1972 A műsorszám megtekintése 16 éven aluliak számára nagykorú felügyelete mellett ajánlott! Feliratozva a teletext 888. oldalán. Forgatókönyvíró: Jean-Claude Carriere, Luis Bunuel Operatőr: Edmond Richard Rendezte: Luis Bunuel Szereplők: Fernando Rey (Don Rafael), Paul Frankeur (M. Thevenot), Delphine Seyrig (Mme Thevenot), Bulle Ogier (Florence), Stéphane Audran (Alice Senechal), Jean-Pierre Cassel (M. Senechal), Michel Piccoli (Miniszter), Milena Vukotic (Ines) Oscar-díj (1973) díj: legjobb idegen nyelvű film, jelölés: legjobb eredeti forgatókönyv (Luis Bunuell és Jean-Claude Carriere) BAFTA-díj (1974) díj: legjobb színésznő (Stéphane Audran) díj: legjobb eredeti forgatókönyv (Luis Bunuel és Jean-Claude Carriere)

Teljes film

December 15-én folytatódik a filmklub októberben elkezdett vetítéssorozata. Most a neves spanyol filmrendező Luis Buñuel 1972-ben bemutatott A burzsoázia diszkrét bája című vígjátékát vetítjük. Az Oscar- és Arany Glóbusz-díjban részesült olasz-spanyol-francia film a francia nagypolgárság üres, álszent, hazugságokkal átszőtt életét mutatja be olykor szürrealista eszközöket is felhasználva. A film főszerepeit kiváló színészek játsszák: Fernando Rey, Michel Piccoli, Delphine Seyrig.

bunuel a burzsoázia diszkrét baju batik bunuel a burzsoázia diszkrét bája teljes film
  • Pál utcai fiúk 7 fejezet
  • Duna tv fogd a kezem
  • A burzsoázia diszkrét bája – Ajánló (10.22.) | Facebook
  • Soy luna 1 évad 37 rész 4

Köhögés, nevetés és a fulladozás hangjai. Szó bennszakad, hang fennakad. Még a lehellet is megszegik. A szereplők testükkel, gesztusaikkal, arcizmaikkal kommunikálnak, de hang nem jön ki a torkukon. Odabenn egyre fogy a levegő. A szereplők már csak készülékkel tudnak lélegezni. De miért fogy a levegő? Mert odakint a világ nincs rendben? Miféle apokalipszis közeleg? Vagy már itt is van? Milyen világvége ez? Társadalmi, biológiai, környezeti katasztrófa? És el lehet-e előle menekülni? Egyre kisebb a tér, egyre kevesebben vagyunk. Az asztal körüli sok széken is csak öten ülnek. Aztán még közülük is távozik egyikük. Földre rogy, meghal. Mindez a hosszas, félórányi, zajokkal, hangokkal tarkított csend után Mozart egyik legnagyszerűbb művére, a Requiem Dies Irae szekvenciájára. Isten haragja lesújt ránk, ezt adja nekünk. Nem tudunk beszélni, pedig szeretnénk. Nincsenek eszközeink. Segédeszközzel lélegzünk. Plusz levegőre szorulunk. Köhögünk, fulladozunk, félünk. Csak a zene tart meg minket e világban.

A burzsoázia diszkrét bája | MédiaKlikk

A k2 Színház Búcsúkoncert című előadása, melyet a Londoni Magyar Kulturális Központ mutatott be a brit fővárosban, nyerte meg a Voila OffFest-díjat a független színházi előadásokat jutalmazó Off West End Theatre Awards gálán. A csupa fiatal alkotóból álló k2 társulat produkciója azt mutatja be, milyen az, amikor elfogy a levegőnk és eljön az apokalipszis. Ráadásul mindez a pandémia előtt készült, az élet és az azóta eltelt események azonban különös élt adnak a produkciónak. Öt színész, öt pompás öltözet, nagyestélyik, öltönyök, pezsgő. Gyönyörű, csillogó, törékeny nők, erős vállú, karizmatikus férfiak. Egy hosszú asztal, à la Buñuel, és a burzsoázia diszkrét bája. Pompás teríték, élükre vasalt hófehér damasztszalvéták, ötkarú ezüst gyertyatartó. És egy zongorista, aki az egész alaphangját megadja. Ide érkeznek a szereplők pajzsszerű védőmaszkban, tetőtől talpig védőruhában. Az előadás teljesen néma, mégis hangokban tobzódik. A szereplők megpróbálnak megszólalni, de csak annyi jön ki a torkukon, hogy "khm", "én", "hogy"… Egy kötőszó és az ego szava.

Amikor annak vége, nekünk is. A Búcsúkoncert ötletében, kiállításában, színészi játékában is lenyűgöző és pazar. Egyszerre időtlen, mindenkor érvényes és aktuális. Tarnóczi Jakab ifjú rendező produkciója rendkívül szuggesztív, egyedi, mondhatnám, lenyűgöző, ha nem lenne olyan borzasztó a téma és az egész kontextus. Szabad teret hagy a nézői fantáziának. Már a pandémia előtt megjósolja, mi vár ránk. A bezártság, a lehetőségeink beszűkülése, emberi kapcsolataink ellehetetlenülése és a könyörgés. Élni szeretnénk. Szólni embertársunkhoz. Levegővel. Megértést és megérteni. De nem jön ki hang belőlünk, és fulladozunk. A színészek, a két különböző módon gyönyörű nő, Piti Emőke és Gyöngy Zsuzsa, és a férfiak, Borsányi Dániel, Király Dániel, Nagyhegyesi Zoltán és a zongorista Szép András maguk lényegülnek át az apokalipszis előtti utolsó pillanattá. Egészen odáig énekelnek. Utána megfulladnak, megmerevednek, együttesen. Végük van. Eléneklik saját gyászmiséjüket. Elsiratják magukat és a világot.

A burzsoázia diszkrét bája – Ajánló (10. 22. ) | Facebook

Búcsúkoncert. Lesújtó, katartikus, felemelő. Rendező: Tarnóczi Jakab Dramaturg: Varga Zsófia Látvány: Giliga Ilka Zenei vezető, zongorán kísér: Szép András Énekmester: Vámossy Éva Közreműködők: Orlai Produkciós Iroda és a SÍN Kulturális Központ (Borítókép: Jelenet a Búcsúkoncert című színházi előadásból. Fotó: k2 Színház)