Friday, 29-Apr-22 04:00:14 UTCSuzuki Swift 1. 2 Gl Teszt / Slágergyanús – Suzuki Swift 1.2 Teszt – Autó-Motor
Japán kötöttség, hogy nem válogathatunk szabadon az extrák között, csak fix összeállítások léteznek, felárat is csak a fényezésért fizethetünk, cserében akár eltérő színű tetővel is rendelhetjük. A látványos külsőért sokat tesz a lebegő tető és a sötét vonalba rejtett hátsó kilincs. Ami a színeket illeti, a tesztautó Lángvörös gyöngymetálja a legfeltűnőbb, látványos még a Kobaltkék metál, sajnos ezeken kívül csak egy Élénkpiros van, még fehéret, ezüstöt, szürkét vagy feketét kérhetünk. A későbbiekben talán örököl néhány vidám árnyalatot a testvéreitől, ha már a belső olyan komor lett. Nagyok a puha tömésű ülések, ahogy a fejtámla is, utóbbi állíthatósága minimális. A fejtér és a lábtér is megfelelő, de feltűnően két utasra méretezték a második sort Hiába modern, letisztult a műszerfal kialakítása és dolgozták ki az érintőképernyő helyét a középkonzolon, ha egy nagy műanyagtenger veszi körül az utasokat. A pöttyös fehér díszcsík és a szép csőműszerek sokat dobnak az összképen, de a látvány elmarad a mai átlagtól.
Turbókra jellemző töltőnyomással ugyan nem tud szolgálni, kifejezetten élvezetesen vezethető vele a Swift! 1500-as fordulatról terhelhető, kéri a felkapcsolást, és a szívó négyhengeres el is bír az alacsony fordulattal, ráadásul meggyőzően gyorsítja és a teljes hasznos fordulatszám-tartományban élénken mozgatja a 840 kilós tömegével komoly helyzeti előnyben lévő karosszériát. Aki nem szeretne háromhengerest, vagy fél a turbómotor későbbi javítási költségeitől, bátran válassza a bevált technikát, de azok is jól teszik, ha kitartanak mellette, akiknek korábban is Swiftjük volt, mert az új struktúra miatt a kisebb tömeg előnyei egyértelműek. Kissé kemény, rossz úton rázós futóműve még tempós kanyarokban is erőlködés nélkül tartja az íven, amiben a GL+ szinten járó 185-ös abroncsok is segítenek, de a fékeket is tehermentesíti a fogyókúra. Könnyedén lassít még sztrádatempóról is, a fogyasztása pedig minden különösebb odafigyelés nélkül 5, 0-5, 5 liter között tartható. Bár sok, ma már megszokott extra hiányzik a belépőmodellből, az átlagautós igényeit bőven lefedi a tesztautó repertoárja is.
A sziluett mutatja a legcsekélyebb különbséget az előző két generációhoz képest, főleg az ajtók domborításaiba kapaszkodhatunk, ha eltéréseket keresünk. Na meg a hátsó kilincsekbe, amire a trükkös ajtónyitók nem hivatalos világbajnokának számító olaszok is elégedetten csettintenének. Na nem önmagában azért, mert feltolták az oszlop tetejéig – hanem mert egyben a tető optikai leválasztásában is fontos szerepet szántak neki a japán formatervezők. Amúgy kétszínű fényezéssel is kérhetjük, az szintén sokat dob rajta. Az ívelt küllőkkel operáló felnit messziről elsőre dísztárcsának néztem, de némi megszokás után azzal sincs probléma. A forma innen is nagyon hasonlít az első vasalóra, mégis egészen más Galéria: Suzuki Swift – 2017. A beltér nem egy franciás ötletparádé, de a fehér betétek visznek bele egy kis életet, a műszeregységgel pedig engem simán megvettek. Nagy, ezüst keretes csövek végén számol a fordulatszámmérő és a kilométeróra is – ez a piros-szürke-ezüst összeállítás nálam hibátlan, sokkal jobban betalál, mint a virtuális műszerek.
Vannak azért élethelyzetek, amikor nekem túl kemény a rugózás: négy emberrel, csomagokkal, országúti tempó mellett már kellemetlenül rázósak tudnak lenni az úthibák, így bakkecskézve főleg a hátul ülők nem fogják szeretni a hosszabb távokat. 1, 2 literes négyhengeres, többpontos befecskendezővel. 90 lóerőt (@6000) és 120 newtonmétert (@4400) tud Galéria: Suzuki Swift – 2017. Ők amúgy is hátrányos helyzetben vannak, mert míg az első ülések viszonylag jól tartanak, hátul a fejtámlákat sem lehet állítani. Legalább a helykínálat tisztességes, a lábtérrel nincs gond, szélességében viszont inkább két embernek van hely, mint háromnak: a középső ülésrész szélessége 26, 5 centi. Oké, telhetetlenek ne legyünk, ennél jóval magasabb kategóriákban sem gondolják komolyan, hogy ott hosszú távon három felnőtt férfi utazik majd. A Swiftek egyik gyengéje eddig a csomagtartó mérete volt, abban az elégedett tulajok is megegyeztek, hogy a 213 liter nagyon kevés. Mostanra arányaiban nagyot javult a helyzet: a 265 liter még mindig nem feneketlen csomagnyelő, de azért már el lehet benne férni.
- 245 45 r18 téli gumi
- Béke utcai Általános Iskola - térképem.hu
- 11. NŐI KÉZILABDA EURÓPA-BAJNOKSÁG, HORVÁTORSZÁG-MAGYARORSZÁG, 2014
- 380 Környezet ideas in 2021 | környezet, oktatás, óvoda
- Suzuki swift 1. 2 gl teszt v
- Totalcar - Tesztek - Suzuki Swift 1.2 GL+ - 2017.
- Tivadar kosztka csontváry old fisherman photos
- Azonnali hatályú felmondás minta 2019 ingyenes 1
- Suzuki swift 1. 2 gl teszt w
- Suzuki swift 1. 2 gl teszt youtube
- Suzuki swift 1. 2 gl teszt price
- 205 55 r16 nyári gumi jofogas 2018
Az alapforma felismerhetően megmaradt, de mégis az összhatás más, van benne valami szerethető plüssmacis báj. Megmaradtak a hűtőrács, és a fényszórók formái, de elnyújtottabbak lettek, olyannyira, hogy oldalnézetből a lámpák egészen a tengelyek vonaláig érnek, optikailag jókora darabot kiharapva a gépháztetőből, és az első-hátsó sárvédőkből. A méretnövekedés az utastérben is érezhető, négy átlagos termetű felnőtt még kényelmesen utazhat, azonban ha előre 180 cm -nél magasabbak ülnek, akkor hátul már csak gyerekeknek jut elegendő hely, de ez az összes 4 méter alatti kisautóra jellemző. Apró praktikus rakodóhelyeket többfelé találunk, így nem okoz gondot elhelyezni a telefonunkat, a napszemüveget, vagy a parkolóórába szánt aprót, viszont a csomagtartó szerényebb a kategória átlagánál, mindössze 211 literes, ami ugyan bővíthető a hátsó üléstámla ledöntésével (1/3 – 2/3 arányban), de sík felületet nem kapunk. Ebben a közepes felszereltségű autóban minden benne van, ami szükséges lehet egy ilyen többnyire városban használt autóba.
Ezt megfejelték egy lapított aljú kormánnyal – amin mondjuk nem értem az alsó rész műanyag betéteit –, mintha sunyi módon próbáltak volna spórolni a bőrrel. Az összképen sokat javít a fehér betét, de a műanyagok textúrája is kellemes Galéria: Suzuki Swift – 2017. Ezek az apróságok azt akarják mondani, hogy a Swift sportos. Aztán elfordítjuk a kulcsot, és halljuk a... izé, nem is hallunk semmit, hát így kell szólnia egy sportos autónak? Ám a csöndes alapjárat mintha csak álca lenne, valahol legbelül a Swift valójában igazi drivers car. A kilencven lóerős egykettes papíron gyengébb elődeinél, hatezernél van a teljesítménycsúcsa, semmi nem indokolná, hogy különösebben jó legyen. Mégis életteli, alulról is szépen elindul, forgatva pedig megjön a hangja: ekkor már végképp ki akarom tolni a szemét, ő pedig kéjesen ordítja, hogy még! Nyoma nincs a kelletlenségnek, amit a legtöbb kis szívómotornál érezni, ami miatt az 1, 4-es Riónál is siránkoztam. A sportosságot, amiről beszélünk, nyilván helyén kell kezelni.
Odabent a gördülési zaj a legerősebb A vezetési helyzet egyetlen negatívuma a Minihez hasonlóan meredek és kicsi szélvédő, a lámpánál emiatt előre kell hajolni, egyébként nincs gond a kilátással, a nem aszferikus és nem is túl nagy tükrökből sem probléma a manőverezés. Hátra látni nem könnyű, de nem is vészes a vezetőülésből, csak a vastag C-oszlop rontja az esélyeinket. Jó az ergonómia, a manapság még egy viszonylag fapados modellből is kihagyhatatlan (a GL alapmodell nem tartalmazza) érintőképernyő érzékenysége és optimális kezelőfelülete is kényelmessé teszi a használatát, a hangerőszabályzást azonban jobb a kormányról intézni. Az Info gombbal a fedélzeti komputer adatai között is szörfözhetünk, nem kell a műszeregység melletti pöcköt nyomkodni. Nem sok információt dörgöl az orrunk alá, a többfunkciós, színes kijelzőért a GLX-szintet kell választani. Mégsem érdemes sokat költeni a Swiftre, mert amiben jó, azt az alapváltozat is tudja. Az ülések lehajtása után nem lesz sík a padló. A maximális raktérkapacitás közel 1, 0 m3 Ma már szinte csak turbómotorral lehet autót kapni, ami sokak szemében mumusnak számít, a Suzuki nekik tartotta meg alapjáraton hangtalan, 90 lóerős 1, 2-esét.