Thursday, 28-Apr-22 23:59:47 UTCMilyen Ruhadarab Volt A Szűr És Kik Viselték
Külön városrészben éltek, az akkori Kis és Vadkerti utcában csak csapók laktak, a mai Kossuth utcának pedig a neve is Csapó utca volt. A mezőváros bírái közül többen e mesterséget űzték. A palotai csapók főként fekete és szürke szűranyagot, valamint szürke posztót készítettek. A hozzávaló nyersanyag a birka gyapja. Dunántúlon a birkát nyírás előtt úsztatták, hogy a gyapjúból kimosódjék a szemét és az erősen szennyezett rész. Palotán a Kikeri-tó vizében szokták volt úsztatni, mert ennek a mélysége megfelelő volt. Nyírás után a gyapjú egyenesen a csapókhoz került. Azonban annak ellenére, hogy az állatállomány legnagyobb részét mind az uraság, mind a mezőváros lakóinak állattartói közül a juhállomány képezte, a környékbeli gyapjútermelés nem volt mindig elegendő. Ezért, hogy a kereslethez (annyira kelendő volt a bakonyi szűr! ) megfelelő mennyiségű anyagot biztosítsanak, évente többször előfordult, hogy a veszprémi és palotai csapók Szeged, Szentes, Hódmezővásárhely vidékéről hozták a gyapjút a Bakony aljára.
Magyar N�prajzi Lexikon /
A gyapjút, a feldolgozandó szőrt meg kellett tisztítani, finomabbá tenni, és ezt a műveletet egy nagy íjhoz hasonló eszközzel, az ilfával végezték el. Az inotai és péti vizek mellett álltak a palotai csapók mesterségének elengedhetetlen kellékei, a kallómalmok, ahol az anyagot "kallatták, " azaz a megszőtt gyapjúszövetet tömöttebbé, összeállóbbá tették. A kallómalmokból a kész posztó visszakerült a palotai szűrszabókhoz, akik a híres bakonyi cifraszűrt készítették. Várpalota város történetéhez szervesen hozzátartozik a hungarikumnak is tekinthető bakonyi cifraszűr. A kép forrása: Wikipédia Györffy István A cifraszűr. 2. rész. Bp., Kertész Ny., 1930. () Pacsuné Fodor Sára: Palotai csapók. [kézirat] Várpalota, 1992. 85 p. Szíj Rezső: Várpalota. Bp. Gondolat, 1960.
Kett�s jelent�s� sz�. Egyr�szt anyag, sz�rposzt�, m�sr�szt pedig az e sz�ranyagb�l k�sz�lt, s ugyancsak sz�r nek nevezett kab�tf�le fels�ruha. – 1. Sz�ranyag. Els�k�nt 1395 k�r�l eml�tik a sz�rt a Besztercei Sz�jegyz�kben 'sz�rke poszt�' jelent�ssel. Ugyancsak 'sz�rke poszt�' a jelent�se annak a k�z�pkori griseus sz�nak is, amellyel a Besztercei Sz�jegyz�k sz�r szav�t ford�tott�k. E griseus gyapj� anyagot Sopronban 1206–1218 k�z�tt m�r malomban kall�ssal s�r�tett�k �s tett�k v�zhatlann�. A Besztercei Sz�jegyz�khez hasonl�an ugyancsak eml�ti a debreceni, sz�rkeposzt�t k�sz�t� tak�csok c�hlevele is (1395), amelyet akkor a kor�bbi nagyv�radi c�hlev�l mint�j�ra fogalmaztak meg. M�r a 17. sz. -t�l finomabb, sz�szok k�sz�tette erd�lyi, vagy ritk�bban az ann�l kev�sb� finom felf�ldi sz�rposzt�val dolgoztak az alf�ldi sz�rszab�k. Veszpr�mben az I. vil�gh�bor�ig foglalkoztak hazai gyapj�b�l sz�rposzt� k�sz�t�s�vel, de ennek gyenge volt a min�s�ge. Cs�nya sz�ne miatt a sz�rt m�sszel vagy az �n.
Youtube
- Return to castle wolfenstein letöltés ingyen teljes verzió win7 2
- Christian grüning az eredményes tanulás titka pdf
- A sólámpa titkai - mire is jó egy sólámpa az otthonunkban? - Napidoktor
- Eladó használt yamaha bws 50
- A rabbi meg a lánya (Disobedience) ✡ 7. Budapesti Zsidó és Izraeli Filmfesztivál - YouTube
- Avatar aang legendája 3 könyv 20 rész 3
Felső öltözékük a szűr, a suba és a ködmön (rövid bunda). Lábbeliként csizmát hordtak. Fejfedőjük a nagykarimájú pásztorkalap, ami mellé – mindig bal oldalra – díszes madártollat tűztek. A túzok, a gém, a kócsag stb. toll jelezte a csikós rangját. A kalapot gyakran zsírozták, hogy ne ázzon be. Egy idő után olyan nehéz lett, hogy az engedetlenkedő lovat orrba legyintve vele az állat mindjárt megszelídült.